Egy nap a Le Cordon Bleu főzőiskolában - 2. rész Piacra fel!

 Tegnap elmeséltem Nektek, hogyan merészkedtem be a világ legjobb főzőiskolájába.  Ma pedig tovább szövöm a szálakat. Miután összeverődött a 12 fős társaság gyönyörű napsütéses reggelen útra keltünk a 15. kerület egyik szabadtéri piacára, a Marché Conventionra. Könnyed 20 perces barangolás már meg sem kottyant számomra az előző napok nagy túráihoz képest. Ekkor még nem tudtunk egymásról semmit a csapat tagjaival. Egy kis pihenőt tartottunk és összevártunk mindenkit. Ekkor a barna  kabátos, kék pólós férfi felvetette, hogy tartsunk rapid ismerkedést és mutatkozzunk be egymásnak. És szépen megnyíltak az emberek.
A csapat
Az alacsony úriember, csak annyit mondott, hogy ő Frédéric Párizsból :-) A mai napon vele tarthatunk majd a piacon és ő tartja a főzést is az iskolában. Csak petit chefként ("apró séf") aposztrofálta magát. Ezen persze mindenki jót nevetett. Frédéric igazi bohém francia. Laza, közvetlen és barátságos. Mindenki lakhelyéhez volt valami gasztronómiai megjegyzése. Séfünk franciául és limitáltan angolul is beszélt. De Sophie a nap tündéri koordinátora fordított mindent angol nyelvre. Így minden érthető volt. Egy amerikaiakkal teli csoportba csöppentem. Néhány Ausztráliából is jöttek. Denver, Melbourne, Philadelphia, Newark és még sorolhatnám, hogy honnan jöttek a kurzusra a gasztronómia szerelmesei. Persze ez még mind a mai napig Julia Child hatása. Európát egy szem magyar leányzóként képviseltem. Nem éppen az én korosztályomból állt össze a társaság, de nem okozott gondot, hisz mindenkivel tudtam néhány szót váltani. Én is bemutatkoztam - Ági Magyarországról :-D Szegény amerikaiak azt sem tudták, hol található. Erre Frédéric mentette a helyzetet és elmondta, hogy remek borokról híres az országunk és Nicolas Sarkozy exállamfő is hozzánk köthető. Bólogattam, de viccesen megjegyeztem, hogy a mostani helyzetben a nem pozitív  értelemben emlegetik a lehallgatási botránya miatt. Jót elderültünk mindezen, majd egy vaskos borítékot kapott elő a zsebéből séfünk és örömmel közölte, hogy mindet elkölti a piacon. 
A "könnyű ebédünk" alapanyagait szereztük be séta közben.

Párizs piacai igen sokszínűek. Két egyformát nem nagyon találunk. Mindnek más hangulata van. Az emberek összetétele is igen változatos. Itt a 15. kerületben egy franciák által látogatott helyre mentünk el.
Marché Convention
A 15. kerületben a Rue Convention -  Rue Al. Chartier - Rue l’Abbé Groult utcák mindkét oldalán terül el a piac a járdán az üzletek előtt. Bizonyos napokon van csak nyitva. Keddtől szombatig reggel 7 órától várják az árusok a vevőket.
Kövér porcsin, itthon gazként ismert növény!
Hogyan épülnek fel a francia piacok?
Mindenképpen friss, tiszta zöldségek és gyümölcsök tömkelege várja a vásárlókat az átlagos sárgarépától kezdve a rebarbarán át mindent megtalálhatunk. Sokrétű a felhozatal. A legtöbb helyen például a gyümölcsöket meg lehet kóstolni. A sárgadinnyét például így választotta ki a séfünk, no meg kövér porcsint (itthon gazként ismert). Frédéricet már messziről üdvözölték az árusok. A jól bejáratott helyeit mutatta meg nekünk.
Ha már megvettük a kiszemelt zöldségeket és gyümölcsöket, akkor nincs mást tenni, irány a halas stand. Több is van belőle a piacon. Friss halat, rákot, csigát kínálnak a pultokon. 1-2 szelet vagy darab hal a standon, a jégen pihentek előre lemérve, beárazva. Csak rá kellett mutatni a kiszemelt áldozatra és már vihettünk is. Séfünk egy gyönyörű nagy szelet friss tonhalat vett. Akkor még nem tudtuk, hogy mit fog készíteni :-) 



A standok mellett az utcán végig üzletek sorakoznak. Egyik helyen édességeket lehet venni (megjegyzem itt igazán ízletes macaronokra lehet bukkanni), borok, bagettek, illatozó kenyerek csábítják a járókelőket. Vannak olyan helyek, ahol saláták, frissen sült húsok, különféle terrinek várják az éhes embereket. Egy komplett vacsorát borral együtt megvásárolhattok akár munka után például a díjnyertes finomságokkal büszkélkedő Dominique Bignonnál. Rettenetesen tetszik, hogy minden friss, nem állott és az ízek is igazán passzolnak. Egy kis saláta és egy frissen sült csirke a hússütőtől egy pohár borral leöntve. Kell ennél több? A zöldéges-sajtos krémmel töltött füstölt lazacszeletek mindent vittek :-) Itt sajttal töltött sonkatekercseket és friss szalámikat vettünk.
Mielőtt elhagynánk a piac színes forgatagát egy-két helyet meg kell említenem. A másik kedvenc számomra két fiatal lány standja volt. Az egyikőjük friss húsárut kínált, a másik pedig kézműves sajtokat ajánlott! Azt gondolná az ember egy cserfes, törékeny leányzók, majd egyszer csak előkerül a bárd és a kés és szépen előkészítik a húst. Innen sem távoztunk üres kézzel. Faszenes sajt és krémes kecskesajt került a szatyorba egy kis préselt hússal. Általánosságban értve imádtam a francia életérzést, az életeket, az andalgást és vásárlást.
Nagyon nagy különbség a magyar piacokhoz képest, hogy az árusok nagyon-nagyon közvetlenek. Kóstolók, kedves invitálások... Tudom a séf személye és vezetése is sokat nyomott latba. Például a képen látható hentes házaspár boldogan mutatta nekem, hogy nyugodtam fotózzam le a portékájukat. Büszkék arra, amit csinálnak és bátran mutatják meg a termékeiket. Nincs semmi takargatnivalójuk. A hentesek választéka egyébként is lenyűgözött. Itt is külön voltak kaphatók a szárnyasok és a sertés-marha finomságok - kolbászok, nyársak, pácolt húsok, boeuf bourguignon...

A vásárlás végén csomagokkal felpakolva elindultunk az iskola felé. De mivel a vizsgaünnepség kicsit elhúzódott a séfünk meghívott bennünket egy kávéra. Ekkor kicsit volt idő beszélgetni. Például kíváncsi voltam a séf és Sophie véleményre sok-sok mindenről. Ladurée vagy Pierre Hermé? Ez az örök kérdés macaron ügyben. Megtudtam, hogy ez csak puszta marketing és divat. Mindkettő csak divatos és ennyi. Párizsban számtalan helyen lehet jó macaront kapni. Néhány tippet bezsebeltem ezen a téren is! Közben jöttek a diákok a Le Cordon Bleuből és viccelődve búcsúztak séfünktől. Nagyon népszerű a diákok körében. Ekkor még nem is gondoltuk, hogy miért :-) A kávé egyébként mennyei volt. Frissen pörkölve és őrölve, mint megtudtam! Az eszmecsere után ismét szedtük a sátorfánkat és elindultunk az iskolába. 

Népszerű bejegyzések