A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hús - Vadak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hús - Vadak. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. szeptember 10., vasárnap

Szarvascomb szőlővel és almával


Sűrű bocsánatkéréssel kell kezdenem. A fotó nem olyan, amilyet megszokhattatok tőlem. Esti horgászat közben telefonnal készült lámpafénynél.Ezt orvosolni fogom hamarosan és újra lefőzöm ezt az ételt. De nem csak a fotó kedvéért, hanem azért is mert könnyen elkészíthető és a mindennapokba tökéletesen beilleszthető őszi vadétel. 


Elkészítési idő 30 perc
Hozzávalók 2 személyre: 

30 dkg szarvascomb
20 dkg szőlő
20 dkg alma
1 ek. olívaolaj
2 ek. akácméz 
1 tk. só
1 tk. őrölt fekete bors
1/4. tk. őrölt borókabogyó
0,5 dl Donum Terrae áfonyaecet





Vízparton főzni nem mindig a legegyszerűbb dolog, de mindig szakítok rá időt (harcolhatok az időjárás viszontagságaival, üldözhetem a szúnyogokat, kereshetem a megfelelő sima terepet stb.) és ilyenkor a kreativitásomat is latba vethetem. Van rá bőven idő. Persze tipikus Murphy, hogy ilyenkor van kapás vagy amikor már éppen vacsorázunk, így egy-egy ilyen lakoma több órán keresztül is eltarthat. 

A mostani vadétel igen egyszerű lesz és a hétköznapokba is bátran be lehet építeni, ha otthon lapul némi vadhús. 

- A szarvascombot csíkokra vágjuk. 

- Egy serpenyőben olívaolajat hevítünk és amikor már forró, akkor beletesszük a húst. Sózzuk, borsozzuk és megszórjuk az őrölt borókabogyóval. Végül meglocsoljuk az áfonyaecettel és így sütjük gyakori kevergetés mellett kb. 20 percig. 

- A szőlőszemeket megfelezzük, az almát cikkekre vágjuk és 20 perc után a húshoz adjuk. Itt már nem sütjük túl sokáig a szarvas a gyümölcsökkel, csupán néhány perc alatt összeforgatjuk az egészet és meglocsoljuk 2 ek. akácmézzel. 

- Mi nem fogyasztottunk hozzá köretet, nagyon finom csak így magában is elcsemegézni. Ennyire egyszerű! Ha mindenképpen köretre vágytok hozzá, akkor egy kis zellerpüré, burgonyapüré vagy egy kis mazsolás rizs jól passzol hozzá.



Nyomtasd ki a bejegyzést!


2017. szeptember 7., csütörtök

Zöldséges szarvasragu



Szeretné minél több formában bemutatni nektek, hogy a vadhús nem csak pörköltekben kiváló. Időről időre ezért valami újdonsággal próbállak meglepni benneteket. Amikor egy-egy hosszabb horgásztúrára megyünk, akkor örömmel kísérletezek. Ilyenkor bőven van rá időm. Ez a fogás is egy ilyen gorgásztúra végeredménye.

Elkészítési idő: 90 perc
Hozzávalók 4 személyre:

1 kg szarvascomb 
25 dkg sárgarépa
25 dkg zeller
25 dkg vargánya 
25 dkg vöröshagyma
25 dkg paradicsompüré
2 tk. só
1 liter víz
1 tk. fűszerkeverék szarvashoz
2. ek. olívaolaj

 A szarvascombot kb. 2x2 cm-es darabokra felkockázzuk, beszórjuk a fűszerkeverékkel és 1 teáskanál sóval és 15 percet állni hagyjuk.

A zellert, vöröshagymát, sárgarépát megtisztítjuk és közel azonos darabokra vágjuk. 

A szarvashúst 2 ek. olívaolajon néhány perc alatt kicsit megpároljuk. Hozzáadjuk közben a felaprított zöldségeket és a paradicsompürét. Végül felöntjük az egészet 1 liter vízzel. Ízesítjük 1 tk. sóval az egészet (ízlés szerint lehet több is). 
Így főzzük 60 percen keresztül közepes lángon, lefedve. 

A vargányát nagyobb darabokra vágjuk és ha eltelik a 60 perc, akkor hozzáadjuk a a ragunkhoz. Csupán 10-15 percig főzzük így tovább, így megmarad az állaga. 

Tálaláskor most pörkölt tarhonya készült a ragu mellé. Külsőre olyan, mint egy pörkölt ez a fogás, de megkóstolva teljesen más ízvilágot kapunk! 

 

Nyomtasd ki a bejegyzést!


2017. szeptember 4., hétfő

Fűszerkeverék gím- vagy dámszarvashoz


Egy zöldséges szarvasragut fogok készíteni és ehhez kitaláltam egy kis fűszerkeveréket. Az összekevert fűszerek egy kis befőttes üvegbe zárva hosszú hónapokig eláll és mindig csak egy kevésre van hozzá szükségünk. Ha grilleznétek vagy sütnétek egy kis vadhúst, akkor forgassátok ebbe a keverékbe. Természetesen egy-egy főzés alkalmával nem csak igen keveset használok ebből az összeállításból, mert igen karakteres.

Hozzávalók 5 dkg fűszerkeverékhez:

1/2 ek. borókabogyó
1 ek. mustármag
1 tk. koriander mag
3 ek. kakukkfű
1 ek. durvára őrölt fekete bors

Az egész borókabogyót és a fekete borsot egy mozsárban durvára törjük. 

Hozzáadjuk a koriandermagot és a mustármagot, továbbá a szárított kakukkfüvet.

Alaposan összekeverjük az egészet és egy jól záródó üvegbe kanalazzuk. 1 teáskanálnyi fűszerkeveréket 1 kg szarvashúshoz adok, de természetesen ízlés szerint növelhető vagy csökkenthető a mennyiség.





Nyomtasd ki a bejegyzést!


2017. szeptember 2., szombat

Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál - Soponya


Szívügyem a vadgasztronómia. Bármilyen versenyen, tévéfelvételen,
de akár a mindennapokban is örömmel viszem a kiváló magyar vad hírét. Így nem volt kérdés, hogy ma Soponya felé vesszük az irányt. Most tegyetek velem egy virtuális kirándulást. Remélem kedvet kaptok egy kis vadételhez a mai bejegyzés után. Az idén már 11. alkalommal került megrendezésre a soponyai Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál.
A hazai csapatok mellett ebben az évben már a környező országokból is neveztek a főzőversenyre.

A FESZTIVÁL RÖVID TÖRTÉNETE:

2007-ben került átadásra a soponyai Ökoturisztikai Központ, mely megünneplésének alkalmából szűk körű házi főzőversenyt rendeztek és közel 300-an vettek részt a rendezvényen. Majd teltek az évek, a hagyomány megmaradt. Annyi változás történt, hogy egyre duzzadt a résztvevők száma. Mára már nem csak hazai versenyzők állnak rajthoz, hanem külföldiek is. A Vadgasztronómiai Fesztiválon az utóbbi években több, mint 5000 vendég fordult meg.
Számtalan programmal, Fácános kupa névre hallgató koronglövő versennyel és STIHL Országos Fakitermelő Bajnoksággal is találkozhatnak a látogatók már évek óta. 


A Vadex Zrt. és a Magyar Vadgazdálkodók Egyesülete szervezésében került megrendezésre az idei fesztivál. Több díjért lehetett versengeni. Az egyik a Vadételek asztala nevet viseli. Ez a fő versenyszám. Itt az a feltétel, hogy bográcsban készüljön az étel. Kategóriánként díjazzák az első három helyezettet, akik szarvasból, őzből, vaddisznóból és muflonból főzhettek. A másik pedig a Vadgasztronómiai Nagydíj, melynél bármilyen formában szabad tűzön készülhetett az étel.  Mindemellett az Erdei Ételek Mestere címet, Gasztrodesign különdíjat és a Legjobb Határon Túli Csapat díját is elnyerhették a nevezők.
Igen illusztris zsűrit köszönthettek a főzőversenyen. Csak néhány nevet emelnék ki, mint például Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke vagy éppen Ruprecht László a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke. 

Érdemes a szombati napon még 12 óra előtt megérkezni a rendezvényre, mert akkor valóban bepillantást nyerhetünk a csapatok munkájába és utána még bőven válogathatunk a finomabbnál finomabb falatok közül. 1500 Ft-ért vásárolhattak a vendégek étkezési jegyet, amellyel egy adagnyi ételt választhattak vagy a csapatok vadételeiből, a helyben készül sült vadmalacból, óriás bográcsban főtt vadpörköltből, tárcsás vadraguból és vadburgerből. Az óriásbogrács pedig igazán látványos volt. 1300 adagnyi vadpörkölt készült benne.


Mi is kóstolgattunk a versenyzők műveiből. Sültek, vadraguk gombával, áfonyával, gyöngyhagymával, vadas ételek dödöllével, zsemlegombóccal, burgonyafánkkal...
Igazán változatos ízekkel találkozhattunk. Sajnos a számomra legizgalmasabbat már nem lehetett letesztelni, de fotó készült róla. Ez a sült vaddisznó gerinc édesburgonyával és fenyőredukcióval, amelyet a legalsó fotón láthattok.



 Több csapattal bátran szóba lehetett elegyedni, meséltek az ételről, megkérdezhettük, hogy mi rotyog a bográcsban. Hasznos lenne, ha a jövőben a csapatok akár egy papír lapra vagy egy táblára kiírhatnák a nagyközönségnek, hogy végül milyen finomság készült a szabad tűz fölött. Az ország számtalan pontjáról érkeztek csapatok, sőt határon túlról is, így mindenki más-más ízvilágot hozott magával.
A gasztronómia mellett számtalan nagyszerű programon részt lehetett venni. A nagyszínpadon zenekarok szórakoztatták a vendégeket, a  gyerekeket lufihajtogató bohóc és az erdő élővilágát bemutató sátor várta, a trófeákért rajongók is részesei lehettek egy szemet gyönyörködtető mustrának, sőt igényes kézműves portékák közül is lehetett válogatni. 

Örömmel láttam, hogy a Csejtei Tamás Vadászok Konyhája című műsora új részekkel fog gyarapodni. Mindenképpen nézni fogjuk!

Ha pedig valaki kedvet kapott a vadételek elkészítéséhez, akkor azok azonnal bevásárolhatott az Erdei Delikáteszben. Fűszerek, vadhúsok, szarvas szalámik, szörpök és lekvárok is a kínálat részei voltak. Sőt még Kocsis Bálint kiváló CSIKOS termékeivel is találkozhattam, amelyek kiválóak egy-egy vadétel mellé. Bevallom, ha éppen nincs a hűtőben vadhús és szükségem van rá, akkor örömmel vásárolok VADEX termékeket.Megbízható minőséget képvisel.



Néhány technikai információ: 
A belépő 1500 Ft-ba került és az étkezési jegy szintén 1500 Ft-ba került, mellyel egy adag ételt kóstolhattunk meg. 
A parkolás a rendezvényhez vezető út melletti füves területen ingyenes volt és innen könnyű, rövid sétával elértük a helyszínt. 
Akik az idén lemaradtak volna erről a programról, azok kövessék nyomon a rendezvény weboldalát: http://vadgasztro.vadex.hu/
Amennyiben még több fotót néznétek meg a rendezvényről, akkor látogassatok el a Facebook oldalamra. Ha pedig ízletes vadfogásokat készítenétek, de ötletre lenne szükségetek, akkor pedig csemegézzetek a vadreceptjeim közül. 

Végül megosztom Veletek a nyertesek listáját is: 

A főzőverseny nyertesei 2017.:


ŐZ kategória
1. Isaszegi vadászház  
2. Nagy-Sár-Hant Vt.
3. Jüllich Glas


SZARVAS kategória  
1. Magyar Honvédség Katonaszakács csapata
2. Kaszó Zrt.  
3. Pálinka lovagok

VADDISZNÓ kategória  
1. Kálozi sofőrök  
2. Kotyvaszta-NAK  
3. Karapancsa

MUFLON kategória  
1. A Székelyek  
2. Oryx Vadászbolt  
3. Sárrét Kft.

ERDEI ÉTELEK MESTERE  
1. Isaszegi vadászház

VADGASZTRONÓMIAI NAGYDÍJ  
1.Pereputty

GASZTRODIZÁJN különdíj  
1. Gyulaj Hütte

Legjobb KÜLFÖLDI csapat  
1. A Székelyek

Remek programok, kiváló hangulat és igazán ízletes ételek várták az idén is a kilátogatókat. Jövőre ne hagyjátok ki Ti sem a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivált!
Viszlát jövőre!



Nyomtasd ki a bejegyzést!


2017. augusztus 30., szerda

Fekete István - Az asszony és a vadászat




Ma egy kis olvasnivalóval kedveskedek Nektek. Születésnapomkor ellátogattunk a Rózsakunyhóhoz. Vadászok számára igazán fontos helyszín, hisz Fekete István és Kittenberger Kálmán híres vadászok, vadászírók kedvelt pihenőhelye volt. Egy csipetnyi nyoma a hazai igazi vadászkultúrának. Fekete István Rózsakunyhó című kötetére már korábban szert tettem. Ebből hozok nektek egy kis ízelítőt, amely a gasztronómiához kapcsolódik valamelyest! 

"... Megint más típus az a sportlady, aki a vadászaton is főleg háziasszony. Illetve csak háziasszony. Már az indulásnál kiderül ez, amikor a kocsi minden zuga gasztronómiai cikkekkel van megrakodva, és nem tudsz felülni anélkül, hogy a felmelegítendő töltött káposzta leve végig ne andalogjon a nadrágodon. Annak ugyan nem árt, de a vadőr farkaséhes ebei majd fellöknek ingerlő illatod miatt. Te persze könnybe lábadtan csodálkozol a kutyahűség ily őszinte megnyilvánulásán, amíg rá nem jössz, hogy a nadrágodon egy akkora zsírfolt van, mint a Kaspi-tenger a legnagyobb méretű falitérképen.
Az ebéd a vadőr nejére lesz bízva, ki azt pont délre tálalja. Ebből kifolyólag 3/4 12-kor , a legígéretesebb hajtás előtt a háziasszony kijelenti, hogy slussz-pássz, gyerünk ebédelni, mert minden elsül-fő.

 
A hajtók persze a helyszínen letelepednek és ebédidő alatt ebből a hajtásból a vadat kibeszélgetik.
Te pedig eközben háromszor veszel a töltött káposztából, amelynek alig van leve, mert a háziasszony szerint a szamár kocsis valamit rátett és kifolyt. Te a tányérodról nem mersz felnézni, és a jelző kapcsán a zsírfoltra gondolsz a nadrágodon. Az ebéd pedig folyik, folydogál és nem akar vége szaladni. No, még ebből a töpörtős pogácsából meg ebből a kis sajtból... Kosarat adni a bűnösséged tudatában nem mersz, bár egyetlen vágyad az öved megereszteni. Minimum három lyukkal...
A háziasszony egészségére több ízben teljes szívvel üríted poharad,
és - mi tagadás- jól érzed magad. Egész addig amíg meg nem nézed az órád. Fél három. Négykor megy le a nap. A legjobb hajtások még vissza vannak.
Ekkor hozza be a háziasszony, mint meglepetést, várakozásteli arccal a feketét... saját módszere szerint elkészítve...
Zajos éljen! Te éljenzel legjobban, te ettél-ittál legtöbbet, ebből kifolyólag a háziasszony veled tart a következő hajtásban, ahova szuszogva érsz a bekebelezett töltelékek hatása alatt.

Célzóvíz ide, célzóvíz oda, úgy hibázol, hogy az már botrány! Kocsid hazafelé a háziaké után következik, és látod, hogy a háziasszony valamit erősen magyaráz az urának, nagyokat kacag, és a szél egy hangfoszlányt vág hozzád:
- Suszter! ...



Nyomtasd ki a bejegyzést!


2017. június 25., vasárnap

Áfonyás - rozmaringos szarvasfasírt


Sokan őrültnek tartanának azért, mert szarvashúsból fasírtot készítettem. Pedig igen kiválóak azok a nyesedékek darált húsnak, amelyek lejöttek a sültnek formázott nagyobb darabokról. Nem kell mindig a pörköltbe tenni az ilyen húsokat. Legyen belőle valami olyasmi, amely mindenki számára kedvenc lehet. Érdemes ezt a fasírtot nyársra húzni és úgy grillezni vagy éppen gyorsan kisütni néhány falatot és a borozgatáshoz elcsemegézni. 



Elkészítési idő: 30 perc
Hozzávalók kb. 15 kicsi fasírhoz: 

30 dkg darált szarvashús
5 dkg aszalt vörös áfonya
5 gerezd fokhagyma
2 kicsi ág rozmaring
10 dkg füstölt sajt

őrölt fekete bors
olaj a sütéshez








A darált szarvashúst ízlés szerint sózzuk (nálunk ez 1/2 tk. só volt) és borsozzuk frissen őrölt fekete borssal (kb. 8 tekerésnyi volt az őrlővel). 

A fokhagymát felaprítjuk a vörös áfonyával és a rozmaringágról leszedett levelekkel együtt. Ezeket valóban együtt vágjuk fel. Adjuk hozzá a húshoz. 

Azután reszeljünk hozzá 10 dkg füstölt sajtot az előbbiekhez. Nem használunk tojást, a sajt lesz a "tapasztóanyag".  Alaposan összegyúrjuk.

Körülbelül ping pong labdányi húsgolyókat formázunk. Ha egy kis vízbe belemártjuk a tenyereinket, akkor szép egyenletes külsőt kap a fasírtunk. 

Végül a legjobb, ha grillen sütjük ezeket az apróságokat. Körülbelül folyamatos forgatás mellett 10-15 perc alatt elkészülnek folyamatos forgatás mellett. 

Jó étvágyat kívánok hozzá!




2017. június 6., kedd

A majdnem süldő



"A Vadászat: vadűzés és erdőzúgás. De több erdőzúgás!"
                                  Széchenyi Zsigmond



Jöjjön az első les sztorim. Mindenkit megnyugtatok, nem fociról lesz szó. Tegnap vadászni voltam. Az első igazin, nem más mellett, nem más fegyverével, Fecóval, de mégis nélküle, valamelyest ismerős területen, de mégis másképp és valljuk be tisztességesen berezelve.
Egy gyakorlott jágernek már nem akkora dolog, de egy szárnyait próbálgató sihedernek szinte minden egyes kiülés felér egy igazi ünneppel és egy szívinfarktussal. És mit keres egy ilyen írás egy gasztroblogon? El kell oszlatnom a rózsaszín ködöt. A vadhús nem a hűtőpultban terem és nem  vákuumcsomagolásban kerül a konyhára, hanem fülledt napnyugtákat, zimankós hajnalokat lesen töltő vadászok lövése által zsigerelve, hűtőházban tárolva, feldolgozás után.

Némi előtörténettel kell kezdenem. Otthon (Hódmezővásárhelyen) megvan a jól bejáratott vadászboltom egy kedves barátunk ajánlása alapján. Ha valami nincs, akkor beszerzik, óriási árukészlettel rendelkeznek, ha kérdésem van megválaszolják akár telefonon is. Egy kedves házaspár irányítja az üzletet, ahol a hölgy is hihetetlenül profi és mindent elmagyaráz mint nő a nőnek és a lényeg mint vadász a vadásznak.
Itt Pesten már egy kicsit problémásabb akár egy doboz lőszert is beszerezni. Sokadik vadászboltot hívtam fel egy teljesen átlagos kaliberű minőségi lőszer miatt. Volt itthon belőle, de biztonsági tartalékot szerettem volna. Nem terveztem vérengzést, mint anno országunk honatyája golyószóróval a vadaskertben, de szerettem volna biztosra menni.  Rengeteg ígéretet kaptam, volt olyan hely, ahol nekem is elszakadt a cérna és egyszerűen közöltem, hogy nem "vevőkompatibilis" a kommunikációjuk és egyébként is azt éreztem, hogy rohadjon meg a nő, ha vadászni akar. Végül az egyik bolt visszajelzett, hogy mégis van lőszer. Ági kocsiba pattant és elszáguldozott az igen nőies outfitjében a vadászboltba. Magas sarkú szandál, ahogy egy nőnek kell, táska, napszemcsi... Majd egy nagy reccs. A vadászbolt előtt csupán néhány méterrel feladta a szandálom a küzdelmet, de még néhány szál éppen tartotta. Azt hittem megnyílik a föld alattam. A fejemben valami ilyesmi kavargott: Maximum mezítláb megyek be és akkor mi van. Így is ufóként fognak rám nézni. Megy a többi után. De azért kell az a lőszer, én már nem fordulok vissza...
Valljuk be egy ilyen tesztoszteronbarlangba nőként beszabadulni azért igen kemény dolog, ha nincs melletted egy hím, de ne aggódjatok bírom én a gyűrődést. Nagy hősiesen kipipáltam ez első lépést, fizettem, egy doboz lőszert a ridikülbe pottyantottam és még a lábbelim sem szakadt teljesen szét. Tanultam az esetből és megfogadtam, hogy egyszerre legalább 3 doboz lőszert fogok vásárolni az ilyen helyzetek elkerülése miatt. 
Majd született feleségként szombaton kotyvasztottam, ráncba szedtem a lakást, két suvickolás között pedig tisztára húztam a fegyveremet (magyarul kipucoltam a csövet csak a biztonság kedvéért :-)). Két nappal a vadászat előtt kimentem a lőtérre. Persze a huhogóktól megkaptam ismét, hogy egy 30-06-os lehet, hogy meredek egy nőnemű egyednek. Már egy picit gyakorlottabb vagyok ezen a téren és diszkréten jeleztem, hogy nekem jó. Szerintem pár év múlva az ilyen embereknek csak annyit mondok, hogy csókolom, ott lehet várakozni, én lelövöm, amit akarok és menjen mindenki a maga dolgára. Azt pedig külön szeretem, hogy Fecónak kezdenek magyarázni mindig, habár a fegyvertartásimból mindig az én adataimat viszik fel a könyvbe. Majd amikor a lőállásba beülök az asztalhoz és egyre gyakorlottabban tárazok és pontosan lövök, aztán már megtisztelnek engem is a szakmai tanácsokkal. Pedig én olyan nagy örömmel veszem az építő jellegű ötleteket. Ezt pedig véresen komolyan mondom.


 
Eljött a hétfő. Egész nap nem találtam a helyem. Enni normálisan nem ettem, ötvenhat ruhát kikészítettem, kész puttonyt pakoltam össze, majd ki és újra össze és százegyszer megnéztem a fegyvert. Felöltöztem szépen ingbe ahogyan kell, kalap, mellény. Aztán rájöttem, hogy ha nem szeretnék egy komplett fogyasztó-izzasztó kúrát az elkövetkezendő 5-6 órában, akkor valami rövid ujjú szerelésre kell váltanom. Hála az égnek Fecó ruhatárában volt néhány vadászboltban vásárolt darab, így lecsaptam az egyikre és szinte az ajtóból visszalépve, indulást előtt újra átöltöztem. Nem tehetek róla, nőből vagyok! 
Elérkezett a délután és végre elindultunk Cserhátsurány felé.  Már találkozhattatok a falucska nevével a blogon, hisz itt található az egyik kedvenc horgásztavam, a Vadkan tó.    
Kaptam egy megtisztelő segítséget és lehetőséget, hogy itt vadászhassak. Tényleg nagyon hálás vagyok érte, hogy egy ilyen páratlan környezetben tehetem meg az első vadászlépéseket.
 Mivel a tó a vadaskert területén található így horgászat közben mindig izgalommal töltött el egy-egy fegyverdörrenés, egy-egy felénk kóborló vaddisznó. Szinte nyitás óta horgászunk itt. Sok szép és érdekes kalandunk volt. Útközben sok-sok mindenről beszélgettünk Fecóval. Például arról, hogy 10 év alatt építettük föl szinte a semmiből mindazt akik/amik most vagyunk, a lehetőségeinket, az életünket. Sokszor konokságból, sokszor büszkeségből nem kértünk segítséget a családjainktól, pedig lett volna rá lehetőség. Megoldottuk magunk. Visszagondolva nem volt ez mindig egyszerű. Adódott úgy, hogy heti néhány ezer Forintból vásároltunk be egy hétre és alkottunk abból valami finomat, de ezek tekintetében még édesebb volt ez a gyümölcs, ez a derűs júniusi nap, amikor vadászni indultunk.


Korábban érkeztünk egy kicsit a megbeszélt időpont előtt és volt alkalmunk körbejárni a tavat is. Nosztalgiáztunk. Roppant furcsán éreztem magam. Ne aggódjatok, nem vagyok meghasonlott személyiség, tudom, hogy miért mentem oda és hogy mire készültem, de hiányzott, hogy kipakoljunk a parton, hogy sátrat verjünk, hogy bedobjuk a vízbe a csalinkat és a stégen ücsörögve a lábunkat a tóba lógassuk.
Aztán történt valami. Szerintem az égiek a helyes irányba terelték a gondolataimat és egy bámulatos muflon kost pillantottunk meg, ami csupán 10 méterre tőlünk legelészett. Nem, ez a nemes vad nem került puskavégre, sőt egy ilyen szépség még csak az álmaimban szerepel, de majd beérik ez is.

Kicsit átalakult a vadásztatás irányítása, de nagyon kedvesen fogadtak, úgy mint kezdő vadásztársat. Itt már a női mivoltom nem számított és ez roppant jól esett. Megtörtént a bemutatkozás, reménykedtem, hogy hátha lesz ismerős a jelen lévő vadászok között. Ez egy ilyen helyzetben igen nagy mentális segítség tud lenni. 
Két kedves vadászismerősöm van, akik tanácsát örömmel fogadom, tapasztalatukat, tudásukat elismerem és nagyra tartom. De szándékosan nem mertem elmondani egyiknek sem a vadászatom hírét. Tudom bolondság, de ilyenek voltak bennem, hogy mi van ha valami balul sül el, mi van ha béna vagyok hisz kezdő vagyok és egyéb bugyuta kényszerképzetek.
Viszont a "csiripelő madarak" segítségével mindketten megtudták. Ilyen az én szerencsém! :-) De igazán jól estek a biztatások! 

Előkerült a beírókönyv, egyeztettük az utolsókat és a les méretéből adódóan Fecóval külön váltunk. Kutya rossz érzés volt, de valahogy nálunk mindig így van. Az első tévéfelvételen sem tudott ott lenni Fecó, mégis túléltem. Azért ez számomra a komfortzóna kőkemény elhagyása, de manapság egyre többször szeretem az ilyen helyzeteket, mert mindig valami pluszt adnak számomra.
Tehát drága férjemmel elváltak útjaink egy időre, én pedig Dani bácsi óvó és segítő kíséretében elindultam a "Kegyetlennek" nevezett helyre. Érdekes történetek kerekedhetnek ki abból, hogy egy-egy vadászhely miről kapta a nevét. Ezt most sajnos nem tudtam meg, de legközelebb biztosan rákérdezek. Megérkeztünk és a szórón szinte tálcán kínálva ott lakmározott négy süldő és egy koca a malacokkal. Lesre még nem mentünk fel, én pedig nem táraztam be, kézből támaszték nélkül még nem lőttem, tehát a lövés elnapolása mellett döntöttem. Igaz túl sok választásom nem is volt. Vegyes érzések kavarogtak bennem. Lőttem volna, de mégsem. Pont a várakozás örömét, az erdőzúgás hallgatását a megnyugvást hagytam volna ki. Nagyon haragszok azokra, akik éppen csak befutnak valahova, lőnek, majd éppen egy gyors kézifékes fordulással terítéket sem készítve továbbállnak. Ez nem vadászat. Tudtam, hogy ezt nem akarom.
 Nem vagyok profi, de számomra a vadászatnak külön megvan a rituáléja. Felöltözik az ember szép ruhába, előveszi a nem minden nap látott fegyverét, rákészül lélekben, élvezi az erdőt, a pillanatot, a madarak csicsergését és a lövés csak egy plusz lesz, ha lesz. De közben tanul, figyel, beszél éppen az őt kísérő tapasztalt vadásszal a vendég. Nekem most nagy szerencsém volt a kísérőmmel. Dani bácsi mögött 37 éves szakmai múlt húzódik és igazán körültekintően, minden kérdésemre válaszolva kellemes órákat töltöttünk a lesen. Hol halkan beszélgettünk, hol pedig csak hallgattuk az erdő zenekarát a lesen ülve, hol pedig nonszensz módon a közelben elterülő tavon a pontyugrásokat és a kapásjelzők hangját figyeltem. Nem kell vadásznotok ahhoz, hogy élvezzétek a természet ajándékát. Üljetek ki egy lesre és csak hallgatózzatok. A kint töltött 4. óra után úgy éreztem, mintha egy törlés gombot nyomtak volna a fejemben és hihetetlenül nyugodtan, jól érezve magamat másztam le a helyünkről. Sok-sok mindent átgondolhat ilyenkor az ember, maga lehet, rendet rakhat odabent.

Vizslattuk a szórót, ahol egy muflon juh a bárányával jelent meg, majd egy róka, de több süldő sajnos nem. Pedig utólag megtudtam, hogy normál esetben egy igazán forgalmas helyre sikerült leülnöm. De a mai napon valahogy inkább a többi lesen ülő felé vették az irányt a süldők és én kimaradtam. Kérdeztem vadásztörténetekről, emlékeiről Dani bácsit és a mai világban furcsa volt azt az őszinteséget és önzetlenséget hallani. Azt monda a kísérőm, hogy manapság már szereti átadni a tudását akár a vadászatért rajongó unokájának, akár a vendégvadászoknak. Neki minden vadásztatás egy kicsit olyan, mintha az ő élménye, az ő öröme is lenne. Szereti látni a boldogságot, az átélt sikereket a pillanatot egy-egy vadász arcán. Őszintén mondom úgy éreztem ő jobban szerette volna, ha sikerül elejtenem a vadat, ha terítéket készíthetünk, ha zsigerelhetünk, mint a végén én. Nem akartam rágörcsölni a vadászatra, csak szerettem volna élvezni minden percét.

Nem mondom, hogy nem merült föl bennem a vadászat végén, hogy mi lett volna, ha szórón lakmározó süldők láttán leterít a vadászláz és egy villámtárazás után azonnal belehúzok az elsütőbillentyűbe, de egyáltalán nem bántam, hogy nem ezt tettem. Tanultam és tapasztaltam, egy új embert ismerhettem meg, próbálgathattam az eszközeimet és végül igazán jól éreztem magam és egyáltalán nem voltam csalódott, hisz bármikor visszamehetek és vissza is fogok, ahogyan megbeszéltük.  A süldőknek pedig nővérem tanácsára meghívót fogok küldeni a következő vadászatra! :-) 

2017. április 24., hétfő

Vadkacsa combok almával, szalonnával és rózsás fűszerkeverékkel


Folyamatosan kutatok hazai és külföldi vadgasztronómia érdekességei után. Remekül inspirálnak ezek a receptek, leírások. Nem csak pörkölt, húsleves készülhet ezekből a hihetetlenül egészséges, zsírban szegény húsokból, hanem a mindennapokba beilleszthető fogásokkal is gyarapíthatjuk a repertoárunkat.

A vadhús igen sokba kerül... Ezt halljuk mindenhonnan. Néhány hónapja ennek megerősítésére az egyik kereskedelmi csatorna igen félrevezető riportot készített azok számára, akik még gondolatban most szeretnének egy kis kóstolással kacérkodni. 
Ezt megcáfolom most! Ha van a családban vagy ismerősök között lelkes vadász, akkor ingyen vagy kedvező áron hozzájuthatunk ezekhez a húsokhoz. A belsőségeket (pl. máj,szív) minden vadász elhozhatja a vadászat árában, külön térítés nélkül. Érdemes a vadásztársaságoknál is érdeklődni, mert a bolti áraknál olcsóbban is megkaphatjuk ezeket a különleges húsokat. 
A nagy áruházakban kb. annyiért kapható 1 kg pl. szarvas pörkölthús, mint 1 kg szebb marhahús. Ezt a pörkölthúst kiváló ledarálni, ragukhoz, levesekhez stb. Az ára a METRO üzletekben 1900 Ft körül mozog. A Lehel téri piacon pedig találtam olyan hal -vad árust, aki vadnyulat, vadkacsát (tőkés réce), fácánt, galambot kínál. Aki ismeri a tőkés récét tudja, hogy nem a leghúsosabb fajta és oda kell figyelni rá, hogy nehogy kiszáradjon. Viszont ennél az árusnál kimondottan 1 kg-os csomagban combokat is lehet kapni 2300 Ft-ért.  Ennek a feléből most egy igazi különlegességet tálaltam.

Elkészítési idő: 60 perc
Hozzávalók 2 személyre: 

50 dkg vadkacsa comb vagy egy egész vadkacsa darabokra vágva
5 dkg füstölt szalonna
5 dkg vaj
2 db közepes savanykás alma
1 db közepes lilahagyma
6 gerezd fokhagyma
5 dl csirke alaplé

őrölt fekete bors
2 ek. méz 
1 ek. rózsás fűszerkeverék

A vadkacsa combokat vékonyan megsózzuk és frissen őrölt fekete borssal megszórjuk mindkét oldalán.

 A szalonnát felkockázzuk és a vajjal együtt egy forró serpenyőbe tesszük. Válasszunk olyan tűzálló edényt, amely a gázlángon, majd a sütőben is használhatunk. Amikor a vaj felolvad és a szalonna is egy kis zsírt enged, akkor tegyük bele a megtisztított, befűszerezett combokat. 

Kb. két perc alatt kicsit megpirítjuk mindkét oldalát a húsoknak. 

Az almát kimagozzuk és felkockázzuk nagyobb darabokra, a lilahagymát szintén. A fokhagymát pedig durvára vágjuk. Mindezt a serpenyőben hirtelen megpirult húsokhoz és a zsiradékhoz adjuk. 

Végül 1 ek. rózsás fűszerkeverékkel megszórjuk a serpenyő tartalmát, rácsorgatunk 2 ek. mézet és alaposan összeforgatjuk az egészet. 

Felöntjük csirke alaplével a ragunkat és a serpenyővel együtt a sütőbe tesszük.

Közepes fokozaton kb. 45 percig sütjük a húsokat. 

Egy kis rozskenyérrel kimártogathatjuk a különleges szaftot és elcsipegethetjük a húsokat. Igazi vadászlakomát varázsolhatunk ebből az ételből nem a megszokott módon! 

Aki mindenképpen szeretne valamiféle köretet hozzá, akkor ajánlom a krémes puliszkát, a mazsolával kevert rizst. 

Jó étvágyat kívánok hozzá! 


2017. április 23., vasárnap

Rózsás fűszerkeverék vadszárnyasokhoz


Olvastam néhány német nyelvű vadételes szakácskönyvben, hogy használjunk bátran a vadszárnyasokhoz rózsát vagy éppen levendulát. Hamarosan virágba borulnak ezek a gyönyörű növények. A rózsák esetében figyeljünk arra, hogy ne vegyszerezzünk és akár rózsazselének vagy szörpnek is használhatjuk majd. Megszárítva pedig fűszerkeverékeket gyarapíthatunk vele. Ha pedig most azonnal szeretnétek beszerezni az összes hozzávalót ehhez a keverékhez, akkor irány a Fűszerész vagy online vagy pedig a a Károly körúton található üzlete.

Tettem egy érdekes kísérletet ezzel a fűszerkeverékkel és megérte. 

Hozzávalók  kb.10 dkg fűszerkeverékhez: 

8 dkg parajdi só (nagy)
0,5 dkg egész rózsabors
0,5 dkg szárított rózsaszirom
1 kávéskanál őrölt borókabogyó
1 nagy csipet őrölt ánizs 

Jól zárható, száraz üvegbe tegyük a keveréket és felhasználás előtt egy mozsárban törjük durvára az egészet. 

Elhatároztam, hogy készíteni fogok egy levendulás változatot is, de más keverék ötleteket is megosztok majd a jövőben veletek!
 

2017. április 5., szerda

Stroganoff szarvas medvehagymás galuskával


Ha csak 45 perce van az embernek és némi szarvascomb pihen a hűtőben, akkor két személyre igen egyszerűen frenetikus vacsorát lehet rittyenteni. Olyat, amelyet nagyon sokáig emlegetni fogtok! Ha pedig a vadhús és a tejszínes - kapros kombótól idegenkedtek, akkor egyáltalán nem tegyétek. A legínyencebb vadászoknak is ízleni fog. A medvehagymás nokedli receptjét megtaláljátok a hétfői bejegyzésben!

Elkészítési idő: 45 perc
Hozzávalók 2 személyre:

40 dkg szarvascomb
25 dkg csiperkegomba
10 dkg vaj
1 ek. aprított kapor
4 dl tejszín
8 gerezd fokhagyma
1 db közepes vöröshagyma

őrölt fekete bors
őrölt borókabogyó

A szarvashúst vékony csíkokra vágjuk, a gombákat megmossuk és felnegyedeljük. 

A vöröshagymát  és a fokhagymát megtisztítjuk és felaprítjuk. 

Egy nagy serpenyőbe beletesszük a vajat, felolvasztjuk. Hozzáadjuk a húst és a felaprított hagymákat. 

Sózzuk, borsozzuk a húst és egy negyed teáskanál őrölt borókabogyóval megszórjuk. Kb. 10 percig folyamatos kevergetés mellett megpirítjuk a húst. 

Ezután hozzáadjuk az előzőekhez aprított kaprot, a negyedelt csiperkegombát és felöntjük a tejszínnel. Kb. további 20 percig főzzük a stroganoff szarvasunkat. Lehúzzuk a tűzről és egy kicsit hagyjuk hűlni. A vaj miatt szépen besűrűsödik a finom ragu. Utólag még ízesíthetjük az egészet egy kis friss kaporral és sóval!

Medvehagymás galuskát készítünk hozzá és azonnal fogyaszthatjuk!




2017. január 15., vasárnap

Gombás őzpörkölt



A karácsonyi menü egyik része ez az őzpörkölt volt. Szerettem, mert igazán karakteres, különleges étel. Nem kell túlcifrázni, ez így jó ahogy van. A legjobb, ha bográcsban, szabad tűzön készül az étel, de most egy konyhai verziót olvashattok.

Hozzávalók 4 személyre:

1,5 kg őzhús 
50 dkg barna csiperkegomba
3 dl száraz vörösbor
5 dkg sertészsír
20 dkg vöröshagyma
5 dl paradicsomlé
1/2 ek. só (ízlés szerint lehet több is)
1 tk. őrölt babérlevél
1 tk. őrölt fekete bors
1 ek. őrölt fűszerpaprika

Az őzhús lehet pörkölthús, lehetnek csontos darabok, de lehet szálkásabb hús is. A legjobb, ha mindezek keveréke. 
Kockázzuk fel a húst nagyobb darabokra (kb. 3x3 cm). 

Egy 5 literes lábas aljára zsírt rakunk. Erre rá az összekockázott hús fele, először a csontosabb. A vöröshagymát megtisztítjuk, felaprítjuk. A felével megszórjuk ezt a réteget. Továbbá a babérlevél, só, fekete bors felével szintén meghintjük. 
Erre megy a hús másik fele, a hagyma fele és a fűszerek fele. 

Végül meglocsoljuk az egészet a vörösborral és a paradicsomlével. 
Feltesszük főni lassú tűzön kb. 2,5-3 órát (függ a hús korától a főzési idő). 

Mielőtt levennénk, akkor adjuk hozzá a felnegyedelt csiperke gombát és a fűszerpaprikát. 15 perc alatt összefőzzük. Vizet nem adunk hozzá főzés közben. 

Galuskával vagy pörkölt tarhonyával tálaljuk!


Nyomtasd ki a receptet!